Régóta úgy tartják, hogy aki sok ideje végez egy tevékenységet, abban kialakul a „műhelyvakság”, ami nem jelent mást, mint hogy nem tudja, vagy nehezen tudja az adott tevékenységet külső szemmel nézni, és észrevenni a problémákat, nehézségeket. Ez a jelenség ugyanúgy megvan a magánéletünkben és a munkákban is. Amikor gyártósorokat fejlesztünk gyakran nem értik a kollégák, hogy most mi a baj azzal, ahogyan végzik az adott tevékenységet, és sokszor a nyilvánvaló problémákat sem veszik észre. Ilyenkor jól jönnek a vizuális eszközök, melyekkel objektívan be lehet mutatni az adott problémát – ilyen a spagetti diagram is.

Fejlesztőként milyen gyakran folytatunk le ilyesfajta beszélgetéseket:

Sokat kell sétálnod és hajolnod csomagolás közben.

– Szerintem nem.

Ez persze csak egy kiragadott beszélgetés-töredék, de a lényeg benne van: Nem látja, nem érzi a kolléga, hogy bármi nehézsége lenne az adott munkahelyen. Miért? Mert még fiatal és erős.

De mi lesz ha…

  • már idősebb lesz
  • egy hirtelen mozdulat miatt megsérül és hetekig kiesik a munkából
  • vagy egy másik kollégának kell majd ezt a tevékenységet végeznie, stb.

Érdemes kicsit tovább vizsgálnunk a fenti esetet. Lean szakemberként mélyen hiszek abban, hogy fontos a fejlesztések során a kollégák bevonása. A fenti esetben például épp ezért megbeszéltem az adott kollegával, engedje meg, hogy végezzünk el egy tesztet. A teszt lényege az volt, hogy 5 percig végezze a csomagolási tevékenységet, ahogy szokta, és én minden egyes lehajolásánál fogok neki szólni, és számolom is…. 1 percig bírta a kolléga 🙂 azután mondta, hogy rendben, akkor nézzük meg együtt, mit lehetne fejleszteni.

A sok és kesze-kusza sétálással kapcsolatban is szkeptikus volt, mert megvolt mindennek a helye, és szerinte minden a helyén volt. Ám a hajolgatós teszt után már hamar belement, hogy készítsünk egy spagetti diagramot a tevékenységről, melynek az eredménye a következő ábrán látható:

Az elkészült spagetti diagramot megvizsgáltam a kollégával közösen: Ekkor már lelkes volt a fejlesztéssel kapcsolatban, mert belátta, hogy:

  • mégsincs mindennek jó helye
  • nem a használat gyakoriságnak megfelelően vannak elrendezve a csomagolóeszközök
  • a csomagolóeszközök messze vannak
  • csomagolóeszközök és segédanyagok elrendezésénél nem vették figyelembe a csomagolási folyamat lépéseit; azok nem a megfelelő sorrendben és oldalon vannak

Fejlesztési eredmények

15%-al csökkentettük a sétával eltöltött időt

  • 7 m2–rel csökkentettük a területet
  • 1,5 perccel (kb. 8%) csökkentettük a csomagolás ciklusidejét
  • A kolléga hajolgatását nem tudtuk megszüntetni, de körülbelül a felére csökkentettük
  • A kolléga elkötelezett volt az új elrendezés használata iránt, hisz sajátjának érezte

Hogyan kell spagetti diagramot készíteni?

Nem lesz szükséged egyébre, mint egy ceruzára, egy méretarányos layoutra, illetve egy felírótáblára, és már kezdheted is. Hogy hogyan?

  1. Kollégák bevonása a tevékenységbe
  2. Határozod meg, mennyi ideig, vagy mettől meddig tart a tevékenység, amit megfigyelsz
  3. A tevékenység elején tedd a layouton a kolléga helyzetének megfelelő helyre a ceruzát
  4. kövesd minden lépését a layouton, bármerre is megy, az előre meghatározott ideig/a tevékenység végéig, és közben ne emeld fel a ceruzát a lapról

Ha már gyakoroltuk, akkor egyszerre akár két kollégát is meg lehet figyelni ezzel a módszerrel, és pluszban csak egy, más színű ceruza kell hozzá. 🙂

Természetesen a fejlesztés során nem csak spagettidiagramot alkalmaztunk, viszont a probléma egy részének vizuális bemutatására kiválóan alkalmas volt, amivel sikerült felkelteni a kolléga érdeklődését és bevonni a fejlesztési tevékenységbe. Ezért is fontos, hogy amit csak lehet, vizualizáljunk a fejlesztések során, így mindenki számára érthető módon is meg tudjuk mutatni a fejlesztés szükségességét, vagy akár annak eredményeit.

Szerző: Seres Richárd

Lépjünk kapcsolatba!

Örülünk, hogy felkeresett bennünket! Kérjük, töltse ki az alábbi mezőket, és küldje el számunkra az üzenetét!

X
Írjon nekünk!