Tréningmódszereink

A hatékony és élvezetes tréningek megvalósítása érdekében az általunk használt legfontosabb módszerek a következők:

  • Történet: a tréner talán legfontosabb eszköze a történetmesélés. A tréning során elveket, eszközöket, módszereket kell átadni, viszont az ember leghatékonyabban a történeteket tudja befogadni. Ezért célszerű legalább a fő mondanivalót történetbe ágyazva is átadni.
  • Esettanulmány: a módszer alkalmazása során bemutathatunk egy gyakorlatban megvalósult példát, de akár a példában szereplő probléma megoldásába is bevonhatjuk a résztvevőket. A kiadott problémát több csoport is megoldhatja egymástól függetlenül, majd prezentálják a megoldásokat. Ezt követően bemutatásra kerül a ténylegesen megvalósult megoldás is. A cél nem az egyetlen jó megoldás kiválasztása. Az esettanulmány használatánál rá kell világítani arra, hogy egy problémára számos jó megoldást lehet találni.
  • Brainstorming: a szinte mindenki által ismert csoportos alkotótechnikát rendszeresen használjuk ötletek összegyűjtésére, a csoportmunka beindítására.
  • Benchmarking: a tréningek során a résztvevők a tréner minden erőfeszítésének hiányában is megosztják egymással tapasztalataikat. A tapasztalatok megosztását a trénernek elő kell segítenie, hiszen nem az anyag „leadása” a cél, hanem, hogy a résztvevők a témával kapcsolatos hasznosítható ismereteket vigyenek magukkal.
  • Videó: a tréning során számos példát egyszerűbb és látványosabb videóként bemutatni, mint megpróbálni elmesélni. Használhatunk népszerű videómegosztóktól nyert témába vágó bejátszásokat vagy akár általunk készített videókat is.
  • Területbejárás: nincs is annál jobb, mint ha a tréning során átbeszélt elméletet meg tudjuk nézni a gyakorlatban. A területen szemléltethetjük az elvek működését vagy alkalmazásának hiányát, a résztvevők csoportosan vagy egyénileg gyűjthetnek példákat egy adott témával kapcsolatban. Ezt gyakran fényképezőgép használatával tesszük.
  • Akvárium: gyakorlatainkat sokszor két körre osztjuk, ahol a csapat egyik fele végzi a feladatot, míg a másik fele megfigyelő. Ezáltal a megfigyelők a tevékenységre történő mélyebb fókuszáltság hiányában más szemszögből értékelhetik azt, majd visszajelzést is adhatnak a résztvevőknek.
  • Tudásszint felmérés: a tréning előtt felmérést készíthetünk, vagy tréning közben gyors visszajelzést kérhetünk a résztvevők tudásszintjéről egy adott témában.
  • Csoportmunka: a résztvevők egyszerre fejlesztik csoportos munkavégző készségüket, és alkotnak az adott témával kapcsoltban.
  • Egyéni munka: a tréning során a résztvevőknek adunk egyéni feladatokat is, amelyeket aztán később csoportmunkával feldolgozunk, vagy a résztvevők prezentálják. Előfordulhat, hogy a tréning két napja között házi feladatként kapják a résztvevők az egyéni feladatot.
  • Projekt: a résztvevők vagy csoportok a tréning témájával kapcsoltban projekteket valósítanak meg, amelyeket a tréningen bemutatnak, megvitatnak.
  • Játék: a játékokat gyakran a tréningcélok elérése érdekében használjuk, de előfordul, hogy a tréning dinamikájának fenntartása az egyetlen cél. Ilyenkor alkalmazhatunk bármilyen rövid játékot, ami által a résztvevők vitalizálódnak, az agyukat vagy testüket kicsit pihentetik.
  • Szimuláció: a játék egyik formája, amikor egy ismertetett elvet a valóság modellezésével mutatunk be. Gyakran termelési vagy egyéb folyamatokat szimulálunk. Így a résztvevők a gyakorlatban kipróbálhatják egy elv vagy módszer működését.
  • Előadás: nem szabad megfeledkeznünk az egyik alapvető oktatási formáról sem. Bármennyire is szeretnénk a tréningben a részarányát csökkenteni, bizonyos információkat csak ezzel a módszerrel lehet hatékonyan átadni.
  • Szerepjáték: a résztvevők bizonyos szerepekbe bújnak, és a csoport előtt eljátsszák a szereplők adott szituációban tanúsított viselkedését. A szerepjáték alapulhat megtörtént eseményen, vagy elképzelt helyzeten.
  • Analógia: a tréner a mindennapi életből vett példák segítségével szemlélteti az ismertetett tartalmat, illetve a résztvevők fantáziáját aktivizálja, hogy ők maguk is példákat hozzanak saját életükből. Ez segít az átadott tartalom rögzítésében.
  • Kudarc: egy hiteles tréner nem titkolja el azt sem, hogy valami nem a terveinek megfelelően alakult. Ezzel a résztvevőket meggyőzzük afelől is, hogy a módszerek nem egyformán működnek minden esetben, ezáltal megnyitjuk a résztvevők gondolkodását.
  • Felolvasás: egy-egy rövid könyvrészletet kár lenne memorizálni, vagy összefoglalni. Bátran fel lehet ezeket olvasni. A tréner mondanivalójának alátámasztásában hatékony megoldás lehet.
  • Szemléltetés: az elmondottak alátámasztása, bemutatása a gyakorlatban.
  • Fogalmazás: bár kissé iskolásnak tűnhet, adott témában rövid fogalmazást íratni a résztvevőkkel jó hatással lehet a tréning dinamikájára is, fejlesztheti a résztvevők kreativitását, elmélyítheti az elméleti tudásukat, valamint segíthet az elmélet gyakorlatba történő átültetésében.
  • Kézbeadás: bizonyos eszközöket célszerűbb körbeadni, hogy a résztvevők közelről tanulmányozhassák, esetleg kipróbálhassák. Sokkal jobb hatás érhető el így, mint egy fénykép kivetítésével.
  • Ismétlés: időről-időre célszerű az átadott tartalmat röviden összefoglalni. Többnapos tréning során azzal kezdjük a napokat, hogy röviden felelevenítjük az előző napok eseményeit.
  • Jutalmazás: alkalmazhatjuk előre bejelentett módon, amikor például az a csapat kap jutalmat, amelyik a legjobban teljesít. De alkalmazhatjuk meglepetésszerűen is. Mindkét esetben fellendíti a résztvevők cselekvési kedvét.
  • Verseny: a tréning során bizonyos feladatok végrehajtását versenyként hirdetjük meg. Ez a résztvevőktől függően általában segíti a jobb eredmény elérését, de bizonyos ritka esetekben ronthatja a teljesítményt.
  • Vita: a résztvevők vagy csoportok egy adott témában vitát folytatnak. Az egymással szembenálló véleményeket akár a tréner is adhatja a résztvevőknek. Így a résztvevőknek egy adott vélemény mellett kell érvelniük.
  • Összefoglalás: egy-egy résztvevő összefoglalja az adott témát, amely segíti a résztvevőkben az ismeretek rögzítését, és rámutathat a tisztázandó pontokra.
  • Rangsorolás: az összegyűjtött ötletek, problémák sorba rendezése bizonyos mérőszámok (súlyosság, gyakoriság, költség stb.) szerint.
  • Visszajelzés: a résztvevők vagy a tréner megosztják véleményüket a tréningen tapasztaltakkal kapcsolatban. Ezt történhet a nap végén, de indokolt esetben akár tréning közben is. A visszajelzés a tréner fejlődésének egyik legfontosabb bemenete.
  • Előzetes visszajelzés: a tapasztalt tréningrésztvevők a tréning kezdetekor is adhatnak egy képzeletbeli visszajelzést, például elvárások és félelmek formájában. Ez segíthet a trénernek az igények pontosabb felmérésében és a tréningcélok elérésében.